2011. július 31., vasárnap

Játék: Apportozás

Az elmúlt hetekben az időjárásnak köszönhetően tényleg erősen leredukálódott a kutyaséták száma, de úgy láttam nem csak nálunk, mert más kutyásokkal is ritkábban találkoztunk. Szerintem ilyen esős hideg napokon mindenki csak az egészségügyi sétákat tartja.
A kutyák többsége sem szereti ám az ilyen időjárást, Perdim például az esőt mindig is utálta, nagyon nehéz elterelni a figyelmét arról, hogy ázik a háta. Van esőkabátja is, de a tudat akkor is dolgozik, ha alig esik rá az eső. Ilyenkor még a kis/nagy dolgok is csak noszogatásra mennek:)

Na de a lényeg, hogy a kisebb kutyákat akár otthon is le lehet mozgatni, márpedig ez egy egészséges és fiatal kutyánál nagyon fontos, főleg ha unatkozós a drágánk és elkezdi szétszedni a lakást, ha egyedül van. A kifárasztással lehet ez ellen a legjobban harcolni.

Elég sok embertől hallottam már, hogy a kutyája nem szeret/tud/akar stb. apportozni. Az apportozás, amikor eldobunk valami játékot a kutyának majd ő ezt visszahozza. Szerintem ezt majdnem minden kutyának meg lehet tanítani és ha ráérez a játék ízére, imádni fogják.

Ha nem akar menni a dolog, ne adjuk fel. Nem minden kutya született őstehetség, de szerencsére minden kutya jól tanul.



Mivel mi klikkert használunk, így ennek a segítségével kezdtünk el játszani. Ha klikkerrel akarjátok kezdeni fontos, hogy már gyakorlottan használjátok, a pontos időzítés nagyon lényeges. A kutya pedig az alapvető engedelmességeket jó, ha már tudja főleg ha nyílt terepen játszotok, a behívás elengedhetetlen.

2011. június 23., csütörtök

Kutyás helyzet kezelése

Érdekes problémába ütköztünk a minap. Rendszeresen járunk egy kutyafuttatóra, ahol van egy másfél éves szuka német juhászkutya is. Már a sokadik alkalommal találkozunk, idáig az ég világon semmi problémánk nem volt vele, persze azt láttam, hogy a hölgy akié a kutya nincs túlzott hatással a kutyájára, vagyis a közös játék nem megy, behívás nem megy stb.
Beszélgetésünk alatt kiderült, hogy a kutya menhelyről származik, ahol csupán 1 hónapot töltött, sintérek vitték be, a hölgynél pedig lassan fél éve van. Tény, hogy egy ismeretlen előéletű kutyánál ez nem sok idő ahhoz, hogy alaposan kiismerjük, főleg, hogy még a kutya egyénisége is alakulóban van. Ahogy láttam, mostanában kezdenek előtörni a német juhászokra vonatkoztatható viselkedés jegyek, elkezdte őrizni a területet, védeni az általa kiszemelt kutyákat (ez utóbbit úgy láttuk, hogy érkezési sorrend alapján határozza meg)
A múltkor pl. mi velünk találkozott először, és amikor odajött egy kistestű fiú kutya, rögtön neki akart esni, ami azért nem jellemző viselkedés egy nősténytől. Ez a védés a futtatóban is megmaradt arra a napra. Utána levő nap mi érkeztünk oda később, az első adandó alkalommal amikor lehetett nekünk is esett, Perdikét rendesen fellökte, persze gazdája hiába szólt rá, elsőre nem akarta meghallani. Szerencsére nem lett semmi baj, csak váratlanul ért mindenkit az előző napi után.

Jelenleg itt tartunk, hasonló szituációt még nem tapasztaltam így egyelőre tanácstalan vagyok de amint sikerül rájönni a valódi problémára, vagy a megoldásra, írni fogom.

Az alábbi videón látni a kutyát, a nagyobbik német juhász az, video elején épp egy kis fehéret piszkál :)

Kutyás helyzet kezelése

Érdekes problémába ütköztünk a minap. Rendszeresen járunk egy kutyafuttatóra, ahol van egy másfél éves szuka német juhászkutya is. Már a sokadik alkalommal találkozunk, idáig az ég világon semmi problémánk nem volt vele, persze azt láttam, hogy a hölgy akié a kutya nincs túlzott hatással a kutyájára, vagyis a közös játék nem megy, behívás nem megy stb.
Beszélgetésünk alatt kiderült, hogy a kutya menhelyről származik, ahol csupán 1 hónapot töltött, sintérek vitték be, a hölgynél pedig lassan fél éve van. Tény, hogy egy ismeretlen előéletű kutyánál ez nem sok idő ahhoz, hogy alaposan kiismerjük, főleg, hogy még a kutya egyénisége is alakulóban van. Ahogy láttam, mostanában kezdenek előtörni a német juhászokra vonatkoztatható viselkedés jegyek, elkezdte őrizni a területet, védeni az általa kiszemelt kutyákat (ez utóbbit úgy láttuk, hogy érkezési sorrend alapján határozza meg)
A múltkor pl. mi velünk találkozott először, és amikor odajött egy kistestű fiú kutya, rögtön neki akart esni, ami azért nem jellemző viselkedés egy nősténytől. Ez a védés a futtatóban is megmaradt arra a napra. Utána levő nap mi érkeztünk oda később, az első adandó alkalommal amikor lehetett nekünk is esett, Perdikét rendesen fellökte, persze gazdája hiába szólt rá, elsőre nem akarta meghallani. Szerencsére nem lett semmi baj, csak váratlanul ért mindenkit az előző napi után.

Jelenleg itt tartunk, hasonló szituációt még nem tapasztaltam így egyelőre tanácstalan vagyok de amint sikerül rájönni a valódi problémára, vagy a megoldásra, írni fogom.

Az alábbi videón látni a kutyát, amint épp kis falkafutásokat rendeznek:

2011. május 20., péntek

Kutyagumi kultúra hiánya, ami sok kutyást is felidegel

Sajnos ez megint egy olyan téma a sok közül ahol sokak fejében rendet kéne rakni, mert az országban bizonyos dolgok siralmasan (nem)működnek. Ilyen ez a kutyaszar kérdés is, meg úgy általában a higiénia, tisztaság és rend az utcán.

Budapesten nagyon sok helyen - még ha ez sokszor nem is elég - van kutyapiszok gyűjtő, amin zacsi is szokott lenni. Személyes tapasztalatom az, hogy jobb esetben ezeket hetente egyszer ürítik, de van, hogy ez valamiért kimarad. Illetve vannak olyanok is, akik a zacsikra vadásznak és leszedik az összeset és hazaviszik.

Ez mind kényelmetlen, de nem magyarázza azt a trehányságot, amit sok kutyás elkövet azzal, hogy nem visz magával zacsit, és nem szedi fel a kutyája után a kupacot. Ez egyébként a közhiedelemmel ellentétben nem csak azokat zavarja, akiknek nincs kutyájuk és belelépnek a rakásba, hanem bizony azokat is zavarja, akik kutyával sétálnak és a kutya vagy a gazdi lép bele más rakásába.

Az elmúlt kb két hétben tegnap volt a második, hogy a kutyám beleszáguldott egy rakás trágyába, sajnos a tegnapi még rosszabb volt mert nem négylábútól származott. Persze még többször volt, hogy én léptem bele valamibe, miközben a kutyám után szedtem össze a produkciót.

Kérdem én, miért olyan rohadt nehéz vinni 1-2 zacskót, és a kutya után összekapni a rakás szart, megfogni és kidobni az első kukába? Nem tudom elhinni, hogy az ilyen embereknek nem zavaró az, hogy tele van kakilva az a környék abol ő is nap, mint nap sétál a kutyával.

Valószínű nálunk is az lenne a megoldás, mint ami Ausztriában volt jópár éve, kegyetlenül elkezdték büntetni azokat akik trehányak voltak. Az utóbbi időben nem is látni Bécsben kutyaszart, pedig régen ott is tele volt minden park. Törvény van rá, szerintem ember is lenne sok helyen, már csak el kéne kezdeni élesben büntetni azt, aki renitens.

2011. május 10., kedd

Kutyatámadás, agresszió, viselkedési zavarok

Ma olvastam a hírekben, hogy egy vendég kisgyereket a vendéglátó egyik németjuhász kutyája a kertben megölt, mire a szülők észre vették már nem tudtak segíteni rajta, a gyerek egyedül volt kint a kertben a kutyákkal. Tragédia az ilyen, de egyben elgondolkodtató eset is, hogy vajon mi okozhatta ezt a szörnyű esetet.

Először is ami nagyon fontos, gyereket idegen (értsd: rokon, barát, ismerős) kutyával semmilyen körülmények között nem szabad egyedül hagyni, pár percre sem. Saját kutyával valamivel kedvezőbb a helyzet, egy 6-8 éves gyerekkel ha már a kezdetektől a kutya a családban van nem nagyon lehet gond.

Az alapvető probléma abból fakad, hogy a kutyák nem egyformák, van úgy, hogy egy kutya egy gyereket nem gyerekként kezel, hanem felnőtt emberként. Ez egészen addig nem feltétlenül probléma, amíg a gyerek nem csinál valami butaságot, amit a kutya esetleg agressziónak, támadásnak vél. Egy idegen kutyánál ehhez sajnos nem kell sok, így pillanatok alatt kialakulhat egy tragédia.
Természetesen lehetnek más problémák is, vannak idegileg gyengébb egyedek, aminek az oka lehet fajta eredetű, de lehet tenyésztési probéma is.
Főleg menhelyről megmentett kutyáknál nagyobb a rizikó faktor, hiszen nem ismerjük a kutya előéletét, nem tudhatjuk, hogy a múltjában mi volt ami esetleg egy rossz pillanatban egy erős negatív energiát szabadít fel ami aztán elindítja a lavinát.

Ezek a dolgok főleg nagyobb, 30-40 kilós kutyáknál kezdenek komoly kockázatot jelenteni egy gyerek számára, hiszen egy ilyen kutya bőven erőfölényben van egy kisgyerekkel, de a sokszor "lenézett" kiskutyákkal is vigyázni kell, hiszen akár egy tacskó is könnyedén súlyos sérülést okozhat egy mondjuk 5 éves gyerek kezén-lábán. Ezért fontos, hogy a szülők, főleg a nem kutyás családokból megértsék, hogy a kutya nem egy ember, éppen ezért másképp működnek, más a gondolkodásuk és sokszor a számunkra egyértelmű helyzeteket teljesen máshogy értelmezik. Egy kisgyerek nem képes egy kutyát kordában tartani, de sokszor a falkán kívül álló (ez lehet akár családtag is, aki csak ritkábban találkozik a kutyával) felnőtt ember se, a kutya nem fog hallgatni rá.

Sok ilyen problémát egyébként a fenti alapszabály betartásával szépen el lehet kerülni, viszont ha a kutyánk bármiféle agressziót mutat gyerekekkel szemben, keressünk fel egy kutyakiképzőt vagy kutyaiskolát mivel ez egy időzített bomba, ami a legváratlanabb pillanatban okozhat tragédiát. Ilyen jellegű problémákat otthoni körülmények között, TV-ből meg könyvekből okulva nehéz helyesen kezelni, a problémás kutyákhoz közösségre és tapasztalt kiképzőre van szükség.

A legtöbb, normális alomból származó, alapszinten hozzáértő gazdi mellett felnőtt kutyákkal ilyen problémák nem adódnak, ezek a kutyák tudják, hogy a gyerek az olyan mint egy kölyök kutya, mindent szabad neki, és nem vonatkozik rá semmi szabály illetve protokoll. Ha a kutyának esetleg elege van a nyomulásból általában odébb áll és bemegy a helyére, esetleg látványosan más dologgal kezd el foglalkozni.

Így a bejegyzés végén szeretném még egyszer megerősíteni a lényeget, csecsemőt, kisgyereket sose hagyjunk idegen, barát, rokon stb. kutyájával felügyelet nélkül.

2011. április 7., csütörtök

Lesz még farsang!

Igaz már csak jövőre, de gondoltam ezt megosztom... A legötletesebb kutya-jelmez-izé amit láttam idáig... nem szeretem annyira az ilyen dolgokat, de ez kivételesen tetszik :)


2011. április 1., péntek

Szocializáció

Nem tudom minden kutya-témás beszélgetésnél eleget hangsúlyozni, hogy mennyire fontos az, hogy a kutyánk szocializációját támogassuk a kialakulásban.
Felnőtt kutyáknál ez már nehezebb kérdés, szerintem mindenképpen gyakorlott kiképzőt, vagy kutyaiskolát igényel. Viszont kölyök korban mi magunk meg tudjuk támogatni ezt a folyamatot, ami a későbbiekben sokszorosan meghálálja magát.

Ezt a bejegyzést már régebben meg akartam írni viszont a napokban volt egy szerencsétlen-szerencsés szituációnk séta közben egy német juhász kutyával. Maga a fajta hihetetlen okos, rendkívül jól kezelhető viszont odafigyelést, és hozzáértést is igényel főleg az idegileg labilisabb egyedeknél, Történt ugyanis, egy utca sarkának két irányból való egyidejű megközelítése következtében, a németjuhász elkezdett ugatni, húzta a gazdáját, két lábra állt majd a gazdival szinte egy keringőt jártak el. Közben Perdim is elkezdett ugatni és ment oda, vissza...
Szerencsére sikerült közbe lépnem, de mivel még egyikünk se volt ilyen helyzetben így pusztán paranccsal nem lehetett leállítani. Mivel a német juhász hím, az én kutyám pedig nőstény így ez még inkább mutatja, hogy mennyire problémás is volt ez a szituáció. A legritkább esetekben szokott (ok nélkül) egy fiú kutya egy lány kutyára támadni.


A kutyák amúgy nagyon érzik egymáson a feszültséget, már többször láttuk az utcán a fenti kutyát és Perdikém mindig feszülten figyelte és morgott is, vagyis egyértelműen jelezte, hogy valami gond van. A probléma pedig az volt, hogy a másik fél gazdája láthatóan elkerül minden találkozást más kutyákkal, szinte elbújik a parkoló autók mögé, hogy a kutyája még csak ne is lássa a másik oldalon sétáló kutyákat.
Nem ismerem az előzményeket, de az esetek többségében ezek a problémák a kutya gazdájának a hibáiból adódnak és fejlődnek veszélyes szintre.

Ha kis kutya kerül hozzánk, vigyük nagyon sokat sétálni, vigyük kutyák és emberek közé, engedjük, hogy játsszon más kutyákkal. Arra figyeljünk, hogy a felnőtt kutyák a legtöbb esetben nem sokáig tolerálják az idegen kölyök kutyák pörgését így mindig nagyon figyeljük, hogy a játék során ne legyen gubanc, vagy ha a másik kutya láthatóan nem jól viszonyul a helyzethez, inkább keressünk más játszótársat. Az első időkben talán a legjobb választás egy kutyaovi vagy kutyaiskola lehet, ahol sok hasonló korú kutya is van. A legfelhőtlenebb játék egy kölyök kutyának az, ha sok hasonló korú kölyök kutya között lehet. 

2011. február 24., csütörtök

Póráz kérdés

Talán más is állt már kezdő kutyásként a számtalan féle-fajta póráz típust felsorakoztató polc előtt és merengett, hogy vajon melyiket is kéne megvenni. Ebben próbálok segíteni egy kicsit ebben a bejegyzésben. Amit leírok pusztán a saját tapasztalatom, így ha valaki másképp látja ezt a kérdést várom a megjegyzéseket :)

Ha kölyök kutyáról van szó, első körben mindenképpen egy relatíve egyszerű és olcsó, a kutya méretéhez kb. igazodó nyakörvet (úgyis kinövi hamar) és egy fix, egyszerű anyag pórázt ajánlok, ezzel ugyanis sokkal könnyebben meg lehet a kutyának tanítani a pórázon való közlekedést, amilyen rakoncátlan tud lenni egy kölyök kutya, a sok méteres rugós póráz csak az életünket nehezíti meg.

Felnőtt, kis termetű kutyáknak szerintem bátran vehetünk flexi pórázt, főleg ha nem annyira merjük még elengedni. Ezzel tudunk a kutyának biztosítani egy kis mozgásteret (3-5m) ahol azért ki tudja mozgatni magát, ha nem tudunk mindig elmenni vele olyan zárt helyre ahol bátran el tudjuk engedni. A flexi pórázból nekem a szalagos kivitel több szempontból is jobbnak tűnik. Jobban látható, így kisebb az esély rá, hogy valaki (akár egy másik kutya) keresztül esik rajta, illetve jobban megfogható kézzel is mint a madzagos.

Nagy testű kutyáknál a flexi pórázt kevésbé érzem praktikusnak. Nagyobb kutyáknál (20-30kg és főleg felette) már a flexi által biztosított pár méter édeskevés a kimozgatáshoz, arról nem beszélve, hogy ha egy ilyen kutyánk van, de nem tudjuk kordában tartani és megindul (pl átszaladó macska) mire észbe kapunk az a pár méter elfogy, és olyat ránt a póráz végén, ami se a kutyának, se nekünk nem tesz jót. Nagyobb kutyánál az ideális megoldás a fix, megfelelő vastagságú póráz használata a sétához és ha már biztonsággal be tudjuk hívni, úgy el tudjuk engedni bárhol ahol alkalmas a hely a mozgásra. Addig (és utána is) a zárható kutyafuttató tökéletes hely egy kis lazításra, játékra és futkározásra.

Hihetetlen frizbi mutatványok!

Erre a videóra most bukkantam rá az egyik kedvenc kutya kiképzőmnél, érdemes megnézni milyen alakításokat csinálnak, nem csak a kutyák fantasztikusak, de az ember se kezdő ahogy dobja a játékot!


2011. február 6., vasárnap

Kutyaovi

Úgy gondoltam érdemes írnom a kutyaoviról, mert nagyon sokan nem tudják mire jó, és egyből hülyeségnek könyvelik el, ami fölösleges idő és pénz pocsékolás. Ezt az álláspontot meg is tudom érteni, hiszen a kutya elvan a kertben, elszökni nem tud, ha jön valaki akkor ki is lehet kötni vagy ilyesmi. Természetesen ennél a kutyatartást lehet sokkal magasabb szinten is űzni. Ennek az előszobája a kutyaovi, ahol bármiféle komoly befektetés vagy elhatározás nélkül megismerkedhetünk a kutyaképzéssel.

Mi is az a kutyaovi?
A kutyaovi lényege a kezdeti szocializáció, illetve a kezdő kutyás gazdik tanítása. Talán meglepő, de egy kezdő kutyás többet tanulhat egy-egy ilyen alkalommal, mint a kutyája. A kutyáknak ez az ovi egy játék csupán, de a játék közben számtalan ösztön és viselkedésforma alakul ki a többi kutyák, és emberek jelenléte miatt. A kutyaoviban csak kölyök kutyák vannak, kb 4 hónapos kortól 7-8 hónapos korig. Ez a kis kutyáknak is fontos, hiszen azonos korú kutyákkal tud együtt játszani egy biztonságos és elkerített területen. Erre egyébként - főleg városban tartott kutyák esetében - sokkal kevesebb lehetőség van, hiszen a nyilvános kutyafuttatókon sokkal nagyobb szokott lenni a szórás a kutyák életkora között.